
15/03/2025
Testvéreim!
Ma nem csak egy nap van a naptárban. Ma az a nap van! Amikor a magyar ember nem nézi, merről fúj a szél, hanem tudja, merre kell mennie!
1848-ban nem kérdeztek, nem könyörögtek, nem vártak másokra. Fogták magukat, és megmutatták a világnak, hogy a magyar nép nem szolgafajta! Megmozdult a székely is, mert tudta: ha a haza hív, nincs mit mérlegelni! És ha akkor így volt, akkor ma is így kell lennie!
Most is idők járnak, most is próbára tesznek minket. De egy dolgot ne feledjetek, véreim: székelyt nem lehet megfélemlíteni! Nem adjuk fel az igazságunkat, nem hajtunk térdet senki előtt, mert bennünk lobog Gábor Áron tüze, Petőfi lángja!
„Rabok legyünk, vagy szabadok?” – Kérdezték akkor, és a válasz ma is világos: Szabadok! Szabad a magyar, szabad a székely, és az is marad, amíg vér csörgedezik az ereiben!
Hát emeljétek magasra a zászlót, énekeljétek teli torokból a Himnuszt, és ne feledjétek: ez a föld a miénk, és az is marad!
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Pista bá’