04/09/2026
Tévhit, hogy a trafikos = milliomos ‼️
"Fontosnak tartjuk rámutatni, hogy a dohány kiskereskedelemben semmilyen közpénz nincs, és nem is volt. A dohány kiskereskedő pusztán az értékesítés jogát kapta az államtól, amelyért rendszeres díjat fizet. A helyszín kiválasztását, az üzlethelyiség kialakítását, árukészlettel való feltöltését, munkatársak alkalmazását, a költségek fedezését minden dohány kiskereskedő saját pénzén, saját kockázatára vállalta és végzi. A dohányboltok azonban igen jelentős hozzájárulást tesznek az állami költségvetéshez: minden eladott dohánytermék fogyasztói árának mintegy 73%-a adótartalom jövedéki adó, áfa)."
MAGYAR DOHÁNY KISKERESKEDŐK SZÖVETSÉGE: A DOHÁNY KISKERESKEDELMI KONCESSZIÓS SZERZŐDÉSEK ESETLEGES MEGSZÜNTETÉSE 5000, MAGYAR TULAJDONÚ ÜZLETET, ÉS 20 000 MAGYAR MUNKAVÁLLALÓT ÉRINTENE
Magyar Péter miniszterelnök úr dohánykoncessziókkal kapcsolatos bejelentése több kérdést hagyott nyitva, mint amit megválaszolt a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, így teljes körű vélemény még nem alkotható. A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ), mint a dohány kiskereskedelmi szektor reprezentatív érdekképviseleti szervezete, felelősséget érezve a dohány kiskereskedelemben foglalkoztatott mintegy húszezer munkavállaló, valamint több mint 3000 vállalkozás jövőjéért, az alábbi álláspontot fogalmazza meg az elhangzottak kapcsán.
Egyetértünk azzal, hogy a dohány kiskereskedelmet érintő ellentmondásokat meg kell vizsgálni és meg kell szüntetni. A jogsértő, a koncessziós szerződést megszegő dohányboltokkal szemben eddig is rendkívül szigorú szankciórendszer működött, ezt a jövőben is alkalmazni kell. Aggodalmunkat fejezzük ki viszont amiatt, ha a Kormány úgy döntene, hogy a dohány kiskereskedelemben működő 5000 dohányüzletet és az ezekben dolgozó húszezer munkatársunkat kollektíven bélyegzik meg és kiáltják ki törvényszegőnek, végső soron pedig elveszik a megélhetésüket is. Támogatjuk a dohánykoncessziós rendszer átvilágítását, a szabálytalanságok feltárását és helyreállítását, de jogállami úton ezt csak akkor látjuk megvalósíthatónak, ha átlátható módon, előre ismert, egységes és következetesen alkalmazott szempontrendszer alapján, esetről esetre, nem pedig kollektív módon történik.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a magát rendszeres dohányosnak mondó mintegy 2,2 millió magyar állampolgár számára biztosítsunk legális utat a keresett dohánytermékek beszerzésére. A most működő trafikok megszüntetése komoly ellátási bizonytalanságot szülne, ami minden bizonnyal sok vásárlót terelne a feketepiaci források vagy online rendelés felé. A kialakult értékesítési hálózat megszűnése a fogyasztóknak azt is jelentheti, hogy jelentős kitérővel vagy csak másik településen tudnak dohányterméket vásárolni, ami elégedetlenség forrása lehet.
Fontosnak tartjuk rámutatni, hogy a dohány kiskereskedelemben semmilyen közpénz nincs, és nem is volt. A dohány kiskereskedő pusztán az értékesítés jogát kapta az államtól, amelyért rendszeres díjat fizet. A helyszín kiválasztását, az üzlethelyiség kialakítását, árukészlettel való feltöltését, munkatársak alkalmazását, a költségek fedezését minden dohány kiskereskedő saját pénzén, saját kockázatára vállalta és végzi. A dohányboltok azonban igen jelentős hozzájárulást tesznek az állami költségvetéshez: minden eladott dohánytermék fogyasztói árának mintegy 73%-a adótartalom (jövedéki adó, áfa). A fennmaradó összegen osztozik a kiskereskedő, a nagykereskedő, a gyártó és a dohánytermelő. A dohány kiskereskedő árrés nyeresége jogszabályban előírt módon csak 10% lehet. A dohánytermékek adótartalmán felül a trafikos koncessziós díjat fizet az államnak, valamint teljesíti a helyi és vállalkozói adókat is. Az elért nyereséget viszont nem viszi ki az országból, azt itt fekteti be vagy költi el. A dohány kiskereskedők az elmúlt 13 évben nagyon sok munkát, időt és pénzt fektettek be az üzletükbe, a legkisebb települések trafiküzletétől a nagy forgalmú boltokig egyaránt. A közelmúltban megtett vagy idén elvégzett beruházások és fejlesztések terhét a jogrendszer kiszámítható működésébe, a hosszútávú jogviszonyok tiszteletben tartásába vetett állampolgári bizalommal vállalták, kiszámítva a beruházások megtérülésének idejét. Ráadásul a jelenleg működő vállalkozások közül sokan már a trafikrendszer előtt is dohányboltot üzemeltettek, ők egy egész élet becsületes munkájának gyümölcsét féltik most.
Egyetértünk Miniszterelnök úr azon álláspontjával, hogy a dohánytermékekhez és más nikotinos termékekhez való hozzáférés lehetőségének csökkentése, szigorúan szabályozott, zárt rendszerben való értékesítésük a legjobb mód arra, hogy a nemdohányzókat és különösen a fiatalkorúakat megvédjük e termékek káros hatásaitól. Nemzetközi példák sora igazolja szerte az Európai Unióban, hogy erre az állami engedélyen alapuló dohány kiskereskedelmi rendszer a legalkalmasabb. Úgy véljük, hogy ezt a rendszert meg kell erősíteni, értékeit megőrizni, az esetleges hibákat pedig kijavítani. Szakmai szövetségünk nyitottan és konstruktívan áll a rendszer felülvizsgálatára vonatkozó egyeztetésekhez, és kérjük a Kormányt arra, hogy a dohány kiskereskedelmi rendszer átalakításával kapcsolatos társadalmi egyeztetésbe reprezentatív érdekképviseleti szervezetként vonják be a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségét.
A trafikrendszert érintő részletes szakmai álláspontunkat Vitézy Dávid miniszter úr felkérésére korábban már megküldtük, most pedig honlapunkon is közzétesszük. Kérjük a tisztelt döntéshozókat érveink megfontolására, és kérjük a találkozó, szakmai párbeszéd és egyeztetés lehetőségét.
